Tudati kitérés I. (514. tudati képesség)

Talán nyilvánvaló, hogy az egykori lovagrendek nem csak a támadó, de a védekező harcmodor tökéletesítésére is felhasználták a tudati energiáikat. Az egyik legkönnyebben megtanulható ilyen védekező technika a kitérés alapfoka. A kitérés során a rendtársaktól kölcsönzött energiákat a lovag a rá lőtt lövedékek elkerülésére használta fel. Ennek a képességnek semmi köze nincs a harcművészek belső összpontosításon alapuló technikájához, ezért egymás mellett, mindkettő működik. A harcművészek a saját reflexeiket fejlesztik tökéletességre, miáltal képesek félreütni a lövedékeket. Ezzel szemben a kitérés birtokosai "megérzik", hogy hová és mikor fog becsapódni a lövedék, és egyszerűen elmozdulnak az útjából. Különösebb odafigyelést - energia kisütést - nem igényel a képesség. Kis gyakorlással egyszerű megérzéssé halványodik, és épp ezért bármikor, bárhol működni fog. [Mostantól a tapasztalati szinted egynegyede százaléknyi esélyt kapsz rá, hogy a rád lőtt lövedékeket elkerülöd. Ez az esély független az ellenfél támadásától, az általa használt távfegyvertől, és az esély kiszámításánál lefelé kerekítünk, de az semmilyen módon nem mehet 20 fölé.]